Fontos terjesztője a stílusnak a ciszterci rend, amely Magyarországon is jelen volt. Az ő építészetük hat az esztergomi királyi kápolna építőire is.

Buda lesz a királyi székhely, elkezdik építeni a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomot, és a Szent Miklós-templomot. Jelentős gótikus emlékek a korai időkből még a soproni Bencés (Kecske) templom, a felvidéki várak, és sok falusi templom is.

Nagy Lajos építteti meg a budai várkápolnát, és magasabb színvonalra fejleszti Visegrádot. Ő építteti meg Diósgyőr várát is, ami szabályos négyszög alaprajzú királyi rezidencia, nagy termekkel, kétszintes kápolnával. Ezidőtájt a koldulórendek is nagy támogatásokat kapnak, ekkor épülnek városaink megmaradt középkori kőházai, kapualjukkal, ülőfülkéikkel.

A magyar gótika Zsigmond alatt virágzik, az ő uralkodása idején épül a budai Friss-palota, a bazilikális rendszerű teplomokat csarnoktemplommá építetti át. A nagyurak is jelentős építkezéseket folytatnak. Ekkor épül ki Siklós, Csesznek, Gyula és Kisnána vára. A városok fejlődése felgyorsul, a legtöbb városfal is ekkortájt épül.

Mátyás alatt Európában, körülbelül harmadik országként, ide is betör a reneszánsz, de a gótika még sokáig él. Erre példa a nyírbátori minorita és református templom, a szegedi ferences templom, a sárospataki csarnoktemplom, a kassai székesegyház, a kolozsvári Farkas utcai templom, vagy a csütörtökhelyi kápolna. Egerben is ekkor épül a gótikus székesegyház. Jelentős városi házépítések is zajlanak ezidőben, például Budán, Fehérvárott, Sopronban, a Szepességben, Szászföldön, Erdélyben. Ekkortájt jelennek meg a külsőtornyos várak is (pl. Kőszeg). A magyar gótika alulmarad a franciához képest, de a nagy csarnoktemplomok nyugodt belső és külső tere lenyűgözi a szemlélőt, még díszítetlenül is.

A magyarországi gótikus szobrászat remeke a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György-szobra a prágai várban. Legjelentősebb fennmaradt gótikus táblaképünk a garamszentbenedeki oltár, Kolozsvári Tamás alkotása, az olasz gótikával rokonítható alkotás.